Nohát. Levettem a politikát a blogról, mert ad egy, senkit nem érdekel, ad kettő, nem ide való.

Viszont! Lett minden, ami szemnek, szájnak ingere, büszkén mondhatom, hogy a lehető legnagyobb rendben hozzájutottam mindenhez, ami életfontosságú volt. Lakásom azonnal, internetem egy napon belül lett, ahogy megérkeztem, kaptam ágyneműt, konyhai alapfelszerelést, és diákigazolványt helyettesítő igazoló lapot. Már túl vagyok két orientációs napon, még van egy, de már egy kicsit óvervelmd vagyok. A nemzetközi iroda, a helyi HÖK, az ESN, a kollégiumvezetés, a könyvtárosok, a helyi hallgatói (!) egészségcentrum, a sportintézet vezetője, a nyelvi intézet, és tényleg a búr, meg a búrkalap is már prezentált nekünk. Ez tényleg nyugat, már ha az a feltétele ennek, hogy gyakorlatilag mindent elintézzenek neked, de utána azért egy kicsit elmesélik, hogyan vedd igénybe. Pár érdekes dolgot azért elmesélek, mert talán ezektől válik izgalmassá a "mássága" Finnországnak.

Elsőként a legnagyobb kedvencem az egyik lakóépület aljában levő kis tárolóhelység. Ez a mi panelházainkban inkább boltként hasznosul, itt azonban plafonig állnak a polcok mindenféle kacattal. Olyan cuccokkal, amiket más hallgatók hagytak a lakásokban kiköltözéskor, vagy odavittek, hogy ne kelljen kidobni őket. Namost, fogod magad, odamész, és amire szükséged van, azt elviszed. Ott van ember, megszámolja, hogy ez összesen hány darab, felírja (a nevedet nem kérdezi, vagy ilyesmi), oszt mehetsz. Úgyhogy van két éles késem (azt nem adtak a túlélőkészlethez, így, ha a radiátorhoz bilincseltek volna,... hát nem is tudom.), amivel el tudom vágni a szalámit, meg egy hibátlan kávéfőzőm. És még nyilván be fogok nézni oda, mert teljesen legálisan lehet lomizni, mindenféle lószart. :) [Lehet, hogy csak nekem új ez, de írjátok meg kommentben a hasonló élményeket]

A másik nagy élmény az valószínűleg nem nagyon érdekel sokakat, ez a szöges és lamellás gumiabroncsok számomra szinte feldolgozhatatlan működése. El tudnád képzelni, hogy mondjuk a 21-es busz jön le a normafától és beveszi a kanyart a svábhegyi fogaskerekű megállónál nyolcvannal? Na, hát a finn busz az ezt csinálja, csak rajta a havon. Mondjuk az egyetemre itt is biciklivel jár a többség, szóval nem tudom, mit vagyok úgy oda a buszért.

Lássuk, mi van még... Ez a Kortepohja Student Village, ahol lakom, egyébként tényleg egy kis falu, csak inkább magas, mint lapos. A bérben benne van a szaunabérlet, vannak használtcikk boltok is, egy szórakozóhely, mosodák, óvoda, iskola - érted, ha egyetem közben úgy amúgy gyereked születne, vagy netán volt már előtte is - akkor tudd hova rakni - és még egy csomó kis figyelmesség, ami megkönnyíti a hallgató életét. Nem mondom, hogy nem a sárga irigység, ami a szavaimból szivárogni látszik, de nincs olyan nagyon messze ez a színvonal, tekintve, hogy ezek a házak is a hatvanas években épültek. Csak, ugye...

Jó sok ember folyamatosan angolul próbál beszélni, egyelőre még csak azt próbáljuk felfogni, hogy mi a másik neve és honnan jött. Sokszor kétszer is újra megkérdezzük, mert nem bírunk figyelni. Meg milyen neve van már!!!  :) Még egy utolsó kis adomát, ha megengedtek:

Négy forény sztyúdent megy a innen az odába. Erre kérdezi tőlük a negyedik srác - mármint a többi háromtól, hogy honnan jöttek.Válaszok sorrendben:

- Japan.

- Germany.

- Hungary, and where are you from?

- Barcelona.

Nekem AHA érzés volt, mire felfogtam, hogy mi a "hiba" a beszélgetésben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.